2013. december 2., hétfő

ki vagyok én?

oké, nem tudok címet találni...
Sziasztok! :D
ma ilyen írogassunk mindenféléről kedvem van, úgyhogy írok :) örömötökre (vagy nem, előre szólók nem vagyok teljesen épp:))
szóóóval, akkor mivel is kezdjem... hm.. a blog címével. a blognak mindpalace (agypalota) a neve, mert az elején úgy gondoltam hogy majd ilyen mindenféléket rakok fel. de (szerencsére) meggondoltam magam. nem mondom h nem lesznek időről-időre ilyen bejegyzések, de... lesznek és kész :D
nya, vissza a címre. a szót a bbc Sherlock c. sorozatából szedtem (issz-onyat jó sorozat, de hat része van eddig, most jön a következő három *-*). nem sokat tudok Sherlock agypalotájáról, de az enyémben nagy a kupi. úgy gondolom, hogy az agyban az alvás, az álomtalan alvás a takarító, ő meg mostanában elég keveset jár felém :). magát a palotát úgy kell elképzelni mint egy nagy reneszánsz palotát.
kb. ilyen. nagy meg nem túl csicsás de azért díszített.
am mindegy hogy milyen csak én ilyennek szeretem...oké, a lényeg hogy NAGY, ugyanis az agyam olyan h olvasok valamit és (az esetek 90%-ában) megragad bennem (pl az olyan lényegtelen infó is h egy sztárnak milyen a vércsoportja... fogalmam sincs, egyszer még jól jöhet :D).
a gondolatok pedig mindenféle lim-lom. legtöbbször -vizuális alkat- papírlapok. amin a gondolatok vannak, meg rajzok. és ha van vmi amit megjegyzek az általában azzal az oldallal együtt kerül a fejembe ahol látam, ugyhogy dogákánál van olyan, hogy >tudom, h mi ez! ott volt a füzetben a lap alján/ tetején/ a harmadik sorban<
kitárgyaltuk az agyam. jöjjenek a kedvencek.
zene: huh, hááát, az úgy van hogy kaotikus (nálam mi nem?) egyfelől nem egy átlag tinilány ízlése (ska-punk, reggie, hip-hop) nevesítve: P.A.S.O., Skafunderz, Belga, Copy Con, Irie Maffia. másrészt meg kezd kialakulni egy nnaggyyonn tinilányos vonal: pop, egészen pontosan: One Direction és Little Mix (lassan a directioner és mixer kategóriába esem, ami számomra ijesztő) [ja és a BTW is...] (am erről írni akartam, h kíváncsi lennék kinek mi az a dal amivel megszeret egy előadót. a paso-hoz és a little mix-hez azt linkeltem be, amit először szerettem tőlük. copycon-hoz is most hogy belegondolok. a skafunderz-től az első kedvenc a Transz-szibéria volt, még mikor az x-faktorba küldték be klipversenybe. a legérdekesebb számomra az 1D, mert - a directionerek megköveznek - egy paródia volt, ami miatt meghallgattuk az eredetit és szerettük meg a bandát...)
film: mindent megnézek ami marvel címszó alatt jön ki. meg az Éhezők Viadalát is szeretem. meg Chris Evans szinte összes filmjét, meg Johnny Depp-et is, és Rober Downey Jr.-t. abszolút kedvenc a Félelem és reszketés Las Vegasban (JD-vel)
könyvek: khm... hát, igen. itt fog látszani elborult elmém. nagy kedvenc: Hunter S. Thompson (ha valakinek eddig még nem esett volna le :)), Philip K. Dick (őt se nevezném normális fazonnak, de a könyvei... elgondolkodtatóak. szeretek elmélkedni :D), és új kedvenc amivel/akivel (hmm...) mindenkit megleptem: Viktor Pelevin. Ő egy mai orosz író, aki szintén egy elég elvont figura, de amit eddig olvastam tőlem (egy fél könyv, a közepén tartok kb.) az mind nagyszerű és elgondolkodtató (nnnagyon fontos, úgy látszik. eddig én se tudtam h mennyire szeretem ha egy könyvön/filmen lehet gondolkodni...). meeeg Pelevin valahogy tudja ötvözni Hunter gonzo stílusát (drog és alkohol) Philip sci-fi-utópikus világával. és az eredmény egy, szerintem, fantasztikus mű (mondom ezt úgy hogy Az agyag géppuskának konkrétan a felénél tartok. és még nem olvastam mást tőle... hááát remélem kitartok :))
ohh, még egy: vers: Varró Dániel. ha még nem ismered, kezdj neki. mindegy hogy mivel, de kezdj! én mondjuk a Túl a Maszat-hegyen-t ajánlom, mert rájöttem, h ugyan gyerekkönyv, de egy csomó utalás van benne a nagyobbaknak/felnőtteknek is. meg Ady, de hát ő klasszikus (említettem már h bírom ha egy alkotó egoista/önpusztító/őrült esetleg ezek egyszerre...:))
youtuber: Hollywood Hírügynökség avagy Szirmai hadvezér úr. csak mert jó. vicces. és George Clooney-t akarja a világ elnökeként :D (de gamerként nem teljesen jön be). Pewdiepie. nem régóta és nem teljes mellszélességgel, de kezdem megszeretni. néha megnézem a Dream Minind-et (néha, mert a csajok stílusát csak egy videóban viselem el egy nap. vagy héten. hangulattól függ.). Bart Baker. egyszerűen imádom akármit csinál (bár már voltak mélypontjai..). AVByte. a musicalek az új kedvenceim... (elvesztem.. :O)
sorozat: a már említett Sherlock. Jóbarátok, Két pasi meg egy kicsi, HIMYM (végig kéne néznem mert mostanában kezdtem, és így nem minden tiszta), Happy ending (yep, újabban szoktam át a Comedy-re).

oké, emberkék. szerintem kiírtam magamból mindent. nem tudom hogy mikor szánom rá magam egy újabb DIY részre, de ahhoz el kéne mennem pólót venni. az meg olyan messze van... de rászánom magam a héten. vagy hozok mást!!
sok ajándékot a mikulástól, ha addig nem jönnék! :D
zene van fentebb, több is mint kéne :))
xoxo Lilith

2013. szeptember 22., vasárnap

Rumnapló vs. Félelem és reszketés Las Vegasban (avagy miért írna jobban részegen, mint bedrogozva?)

Íme, egyik kedvenc íróm két könyvének összehasonlítása egy igazi amatőr kezéből, Tőlem!! (a bejegyzésben kifejtett nézetek csakis és kizárólag a sajátjaim, csakis velem kell vitatkozni miattuk)

Félelem és reszketés Las Vegasban: Hunter S. Thompson (alias Raul Duke) felkapja az afrikai bevándorló ügyvédjét, egy gyönyörű, meggypiros Chevrolet kabriót, egy kisebb rendőrségi labor pszhederikus részlegét, meg egy megbízást a nyugati part egyik nagy lapjától és nekivág a LA. - Las Vegas távnak, hogy közvetítsen a lapnak a Mint 400 nevű sivatagi őrületről. És mellesleg meg akarja találni az amerikai álmot.

Rumnapló: Hunter S. Thompson mielőtt meghódítja az amerikai álom fellegvárát, leugrik Puerto Rico-ba és ott egy kis, helyi újságnál kezd el dolgozni. Egész pontosan nem is dolgozik, hiszen itt senki nem teszi ezt, hanem piál. Legtöbbször rumot (végülis a Karib-tengeren van... j.d. csak a dolgát csinálja a filmben: karib-tenger, rum, piálás...), de szinte bármit megiszik amit eléraknak.

Nekem ez a könyv (a Rumnapló) nem tetszett felhőtlenül. A Félelem és reszketés..., az jobban bejött. Persze itt is fejteget meg töpreng a világ nagy dolgairól, de nem a legjobb. Valahogy bedrogozva jobban megy ez neki. Meg nekem az is hiányzott, h Las Vegasba legalább valami világmegváltó dologgal érkezik (az amerikai álom megtalálása), míg itt a meggazdagodás vágya hajtja leginkább. Meg az emberiség megismerése, ahogy én látom, de ez a Félelem és reszketés...-ben is megvan. (ez Hunter sajátja, szereti megismerni az emberi természetet...). Továbbá, a Rumnaplóban nem tudtam egy normális cselekményszálat összerakni a felkel-piál-részegen vezet-dolgozik-piál soron kívül. Oké, a Félelem...-ben sincs túl sok cselekmény, de azért számomra egy bedrogozott ember látomásai érdekesebbek, mint egy részeg fejtegetései... Na, nem mintha a Félelem...-ben nem lennének fejtegetések, de a drogos látomásokkal felváltva érdekes ritmikát adnak a szövegnek. És hogyha már a cselekményről volt szó: Las Vegasban menekülnek a rendőrök elől, de közben beülnek egy rendőrkonferenciára, kaszinókba járnak, meg a Mint 400-ra. És olyan őrült "bevásárlólistáik" vannak... Imádom, na. *-*

Sajnos, a Rumnapló filmfeldolgozását még nem láttam, szóval be kell érnem azzal, hogy tudom: mindkettőben Johnny Depp játszik. És a Félelem...-ben imádom Johnnyt. Erre térjünk is ki: mit szeretek annyira Johnny Deep-ben, h az egyik legjobb színésznek tartom? Legelőször is azt h minden filmjében fel lehet ismerni, akármennyire el van maszkírozva (nála nem fordulhat elő h csak a film végén jövök rá, h ő is szerepelt benne [kivéve a 21th jump street újabb filmfeldolgozásában. ott egyszerűen nem Johnny-s a megjelenése, meg a mozdulatai sem]). Másodszor, h helyes pasi (volt régebben, de még most is hmmmm....). Aztán pedig: mindenben a legjobb alakítást nyújtja. Tökéletesen tud belebújni bárki bőrébe. Ja, és ráadásul a Félelem...-ben a kedvenc szinkronszínészem, Rajkai Zoltán (igazából, ő az egyetlen akit szeretek és akinek megjegyeztem a nevét) a magyar hangja.
Plusz: a Félelem..-ben van a világ legjobb idézete. ("Íme, ott megy Isten egyik prototípusa. Egy nagyhatalmú mutánsa valaminek, amit sosem akartak tömeggyártásban kipróbálni. Túl bizarr, hogy éljen. Túl ritka, hogy meghaljon.")

A Rumnaplóra visszatérve: 'Állítólag' a filmben (meg kéne néznem) próbálja megmenteni az újságot meg minden. Hát a könyvben nem. Vagy csak én nem vettem észre, de, ahogy nekem lejött Pault teljesen hidegen hagyja az újság. Meg közben másnál is dolgozik (a new york timesnak pl). A könyvben csak az fomtos neki, h legyen pénze az albérletre meg a kajára/piára (de néha még ez se nagyon izgatja).

És most hallgassuk meg szakértő vendégünket, Szirmai tanár urat a Rumnaplóról, és a gonzo királyáról:

xoxo, Lilith
Ui.: És még én utálom az elemzéseket magyarórán... Pfff!

Too weird

Halihó, emberkék! (kérnék mindenkit, hogy jelezze alább az ittlétét)

Mai termés: telefonhátlap!! *-*
Oké, szóval, én vagyok az az ember, aki minden cuccát úgy veszi meg, h az vagy legyen azonnali és örök szerelem, vagy legyen a dolog egyszerű és akkor majd alkot rá valamit. Itt az utóbbiról van szó (elárulom, legtöbbször ez van, de így legalább egyedi a legtöbb használati tárgyam :D)
Amikor megkaptam a mobilom (samsung galaxy mini vajon h bírja valaki használni azokat z óriási mobilokat?), az első gondolatom az volt, hogy vajon milyenre dekoráljam a hátlapot. Íme, az eredmény! Az egyik, mert, ugye a galaxy minihez két hátlapot adnak (a bennem élő művész ujjong).


A sárga hátlap láttán két ötlet is beugrott, a -szerintem- szebben kivitelezhetőt csináltam meg. (a másikról később, talán ha találok tokot. valaki, help me?)
Nagyon szeretem Hunter S. Thompsont, és ez a kedvenc idézetem tőle. Attól függetlenül, hogy nincs benne a könyvben, csak a filmben, amit felháborítónak tartok... Lényegtelen. Szóóval, a Félelem és reszketés Las Vegasban-ról van szó, ami, merem állítani, a legjobb könyve (összehasonlítási alap egy, azaz egy darab könyv, a Rumnalpó. Nem tetszett, de erről később)
So, kicsit hajlamos vagyok elkalandozni, de most már itt vagyok. Koncentráljunk a célra!
Legelőször is, ceruzával felrajzoltam a betűket, mert hajlamos vagyok egyre kisebb betűkkel írni. Aztán alkoholos filccel átrajzoltam, formát adtam nekik, és megrajzoltam a denevéreket is ('cause "we can't stop here! This is bat country!")
Aztán jött a nagy kérdés, mivel is fixáljam le, hogy az alkoholos filc ne másszon el. Hát ez egy jó kérdés, ugyanis a körömlakklemosó oldja a filcet, de a körömlakk is o.0 Meg a "poster and water colour" lakkom is... Meghaltam, azaz itt még nem, csak mikor elkezdetem hordani így, a felirat meg elkezdett kopni. DE... eszembe jutott a húgom hajlakkja. És igen, az még tart!! Siker!

Zene (ehhez nagyon nem tudok, úgyhogy ez lesz):

oxox, Lilith
Ui.: ez nem lett valami fényes bejegyzés, de majd még próbálkozom... sorry :(
Ui2: légyszi, jelezd, ha jártál itt, és tetszett. meg azt is ha nem...


2013. szeptember 7., szombat

Van vaj... (meg margarin is)* :D

Gondolom már ti is találkoztatok a One Direction nevével. :) Ne ijedjen meg senki nem vagyok directioner (se), csak éppen nem tudtam elmenni a ruháik előtt szó nélkül. Legalábbis Zayn ruhái előtt (imádom az öltözködési stílusát *-*).

Ez az a ruha amiről, szó van (egész pontosan a póló)

Megláttam és nekem kellett egy!! Rákerestem neten és egész oldalakat dobott ki a gugli (még iphontok és bögre, meg kutyakendő is volt o_0). De minden oldal, ahonnan rendelni lehetett volna, angol volt (ami még magában nem akadály) és iszonyatosan drága... Úgyhogy DIY!!!

Mivel nem szeretem az egyszerű fehér pólókat (olyan tesipólós érzetet adnak), egy szürke (a fehér átlátszik...) topot vettem. Meg ecsetet és fekete ruhafestéket, természetesen.




És ennyire egyszerű. :D Az első képen az újságpapír arra kellett, hogy a festék ne fogja meg a felső hátát 8(magyarul beleraktam a felsőbe :P). A végén hagytam megszáradni (kb. 10-15 perc volt), majd kifordítottam és átvasaltam. De lehet hogy más festékkel máshogy kell...


És a zene a végére mimás

oxox Lilith
* by my bestfriend, Dalma (az egyik) [csak h be ne sértődjön h elloptam XD]

2013. augusztus 17., szombat

írőnőknek

Most egy tavaly karácsonyi ajándékot hozok. Az egyik barátnőm kapta, aki egy időben újságírónak készült, de még most is szívesen írogat.

A lényeg, hogy nagyon sokáig nem tudtam mit is adjak neki, míg kb. az utolsó héten beugrott hogy mennyire tetszett neki a régi könyvlapokkal borított füzetem. Innen az ötlet hogy ő is ilyet kapjon. Persze nem egy az egyben ugyanolyat, hanem az ő személyiségéhez alakítva.

Ilyen az én füzetem (a 2012. februári praktikából vettem az ötletet)

az újságban a füzet elején volt a madár, nekem leköltözött a könyvjelzőre...

...ami egy piros szalag lett


A barátnőm pedig ilyet kapott:



A füzet egy egyszerű barna füzet, ami adta magát a díszítésre. A lapok itt is össze lettek varrva, bár itt varrás előtt összeragasztottam őket. Aztán pedig hímzéssel és tűfilces rajzokkal díszítettem. A belsejébe egy keep calm felirat inspirálta felirat került. Ezt nem bonyolítottam túl, így egyszerűen néz ki a legjobban. Először ceruzával rajzoltam meg majd fekete tűfilccel húztam ki (igaz, így sem került teljesen középre).


És, hát karácsonyi ajándék volt, és ehhez karácsonyi csomagolás illett. Krepp-papírba (így kell ezt egyáltalán leírni?) csomagoltam, dupla rétegbe, hogy nem látszódjon át, és egy szintén krepp-papír csíkkal, valamint egy (az adventi koszorúból maradt) fenyőággal díszítettem.

Szerintem szép lett, és a barátnőm is nagyon örült neki, szóval büszke voltam magamra. Kinek hogyan tetszik?

És végül új kedvencem: Olly Murs - Heart skip a beat

oxox Lilith

2013. július 21., vasárnap

avengers

Sziasztok! Eszter vagyok, de inkább Lilith. Régi szenvedélyem a DIY dolgok és úgy éreztem, hogy jó lenne megmutatni az alkotásaim másoknak is (azaz nem csak a szűk családi meg baráti körnek).

Legelőször is egy kulcstartót mutatok (jaj, úgy érzem magam mintha kiállítást vezetnék, de mindegy javulok én... remélem). Sajnos, ez egy régebbi apróság ezért csak a végeredményről van képem (oh, hogy mennyi ilyen van még), de lassan lesznek olyanok is amiről vannak folyamat-képek (vagy mik).

oké, igazából három
A kulcstartó alapja egyszerű fa kulcstartó (hobbyboltból). A mintát először ceruzával felrajzoltam a fára (meg a vasembert előtte papírra is), majd pirográffal (imádom *-*) is végigmentem rajta. Majd temperával színeztem, és akrillakkal lakkoztam.
A két legjobb barátnőm kapott egyet-egyet, meg nekem jutott egy. (és az enyém amerika kapitány *-* oh, hogy az a pasi milyen jó *-*). Úgyhogy vehetjük úgy, hogy sajátos barátságkarkötőnk (helyett kulcstartónk) van.
lapra rajzolt ironman (a többit nem mutatnám :) )

amerika kapitány

vasember

thor

Most ennyi lenne. Hogy tetszett? Milyenek? Meg még egy zene (wáá, campuson, de jó volt. Valaki ismeri, volt ott?)

oxox Lilith